Cséfalvay Zoltán bejelentette, hogy innovatív ötletekből gazellák elnevezéssel 2 milliárd forintos keretösszegű pályázati forrást hirdet a kormányzat júniusban a kis- és középvállalkozások részére. Az államtitkár véleménye szerint csak akkor lehetünk igazán versenyképeske, ha részévé válunk a kontinens innovációs központjának is.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az V. Bosch Rexroth Pneumobil versenymegnyitóján elmondta: a tender célja, hogy minél több, gyors futásra és piaci alkalmazkodásra, gyors fejlődésre képes, amerikai kifejezéssel élve "gazella vállalat" jöjjön létre. Ugyanis az innováció tesz különbséget aközött, hogy egy vállalat vagy egy ország vezet, vagy csupán követi a világot - tette hozzá a politikus.

Az államtitkár elmondta: ugyan Magyarország része Európa központi ipari területének, ám igazán versenyképesek csak akkor lehetünk, ha részévé válunk a kontinens innovációs központjának is. Ennek az innovatív ipari termelésnek egyik kiemelkedő magyarországi képviselője a Bosch, amely egyben a legtöbb embert foglalkoztató német tulajdonú társaság.

Különösen kiemelkedő a cég budapesti fejlesztési központja, amely egymagában 700 magasan kvalifikált szakembernek ad munkát - mondta az államtitkár. Végül úgy vélekedett, hogy a pneumobil-verseny, vagyis a sűrített levegővel hajtott autók immár hagyományos bajnoksága az innováció ünnepe.

Javier Gonzales Pareja, a Bosch magyarországi vezetője azt hangsúlyozta, hogy a Bosch magyarországi alkalmazottai, a mérnökök kiemelkedő innovációs készséget mutatnak a fejlesztések terén, ami a felsőoktatásnak is köszönhető. Ezért a Bosch mindent elkövet azért, hogy tovább mélyítse az együttműködést a cég és a fiatal mérnökhallgatók, illetve a felsőoktatási intézmények között - mondta a vállalatvezető.

Az idei pneumobil-versenyen minden eddiginél több, 41 cseh, lengyel, magyar és román csapat állt rajtvonalhoz az egri Érsekkertben kialakított pályán. A sűrített levegővel hajtott pneumobilok teljesítményét négy kategóriában külön értékelik, az abszolút győztest ugyanakkor a leggyorsabb "köridő", a legnagyobb sebesség, a leghosszabb menetidő és a legeredetibb konstrukció kategóriák összesített eredménye alapján hirdetik ki.

Még az idén újabb forrásokkal egészülhet ki a kutatásfejlesztésre és innovációra szánt 75 milliárd forintos állami és uniós pályázati keretösszeg.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára egy pécsi tanácskozás után elmondta: több mint 10 milliárd forinttal megemelik a vállalati innovációs, technológiai fejlesztést segítő pályázati keretet, emellett a vállalatok, egyetemek, kutatóintézetek számára még kiírás előtt álló, a kutatási projektek támogatását segítő pályázati keretet emelnék meg 15 milliárd forinttal.

A kutatással foglalkozó szervezetek és intézetek számára eszközfejlesztési célok megvalósítására szintén 10 milliárd forintot meghaladó keretet nyitnak, és napirenden van egy, a kis- és közepes vállalkozásokat segítő konstrukció kidolgozása is.

Cséfalvay Zoltán emlékeztetett: 2010 nyara óta először az idén tudtak kutatásfejlesztési és innovációs projektek megvalósítására hazai forrásokat is tartalmazó pályázatokat kiírni.

http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-495560

Úgy akarja a kutatás-fejlesztés nehéz helyzetét javítani a kormány, hogy közben kivonul a hazai innováció finanszírozásából, mondván, a büdzséből származó forintokat pótolja majd az innovációs járulékbevétel.

Nincs tartaléka az innovációs szférának – jelentette be néhány héttel ezelőtt a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) közgyűlésén a szervezet elnöke, Szabó Gábor. Ezért is olvashatták az aggódók megnyugvással a Széll Kálmán-terv 2.0-ban, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció területén szebb jövőt helyez kilátásba a program. A dokumentum különböző erről szóló fejezeteiben mindent megígér ("számottevő és versenyképes kutatóintézet-hálózat, egységes középtávú kutatás-fejlesztés és innovációs pályázati támogatási rendszer kialakítása"), a kiadáscsökkentésekről szóló fejezetben azonban feketén-fehéren kiderül, hogy mindezt állami segítség nélkül képzelik.

Az egyik kéz elvesz, a másik ad?

Pedig a program készítői is elismerik, hogy "Magyarország kutatás-fejlesztési teljesítménye lényegesen elmarad az EU átlagától: a hazai kutatásfejlesztési ráfordítások teljes szintje alig haladja meg a bruttó hazai termék 1 százalékát". Ezért "meg kell újítani az innovációs stratégiát és az innovációra ösztönző szabályozási környezetet". Ráadásul Magyarország uniós elnöksége alatt fogadták el az EU 2020-as stratégiáját, ami a nevezett dátumra országonként legalább 1,8 százalékos GDP-arányos ráfordítást irányoz elő.

Ehhez képest megtakarítási céllal módosították a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) támogatásáról szóló törvényt, ami egyrészt előírja, hogy az innovációs járulékokból a cégektől befolyt minden forinthoz egyet hozzátesz az állam a költségvetésből, másrészt rögzíti, hogy az állami támogatás nem lehet kevesebb, mint "a tárgyévet két évvel megelőző esztendőben befolyt innovációs járulék összege". Ez éves szinten mintegy 22 milliárd forint. A módosítás miatt az alap már most elesik az állami forrástól, 2013-tól pedig egyáltalán nem számíthat rá. Jövőre 25,2 milliárd forint, 2014-ben pedig 48 milliárd forint költségvetési támogatás szűnik meg – állapítják meg a dokumentumban.

A kieső összeget az innovációs járulékból pótolják majd. Ezt azzal magyarázzák a terv készítői, hogy "az állam elsődleges feladata a felfedező kutatások támogatása", az innováció tényleges helye pedig "a kutató és fejlesztő intézmények partnersége mellett az innovatív vállalat”. Ezért a "felfedező kutatások támogatását" célozza meg az állam, és az MTA-hoz tartozó Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok költségvetési támogatását részesíti előnyben, ami idén 2011-hez képest már negyven százalékkal több volt, 5,4 milliárd forintról 7,7 milliárdra emelkedett. AZ MTA költségvetése viszont már idén 9,1 milliárd forinttal nőtt. A testület elnöke, Pálinkás József az összeg felhasználásával kapcsolatban azt mondta, hogy többek között műszereket szereznek be mintegy kétmilliárd forintért. Ilyen mértékű fejlesztés az MTA intézeteiben 2000 óta nem volt.”

Nincs tartaléka az innovációs szférának

Ehhez képest az innováció fontosságáról mint az ország jövőjének egyik pilléréről beszélt a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) néhány héttel ezelőtt megtartott közgyűlésén Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, aki egyben a Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács elnöke is. A MISZ elnöke ezután tartotta szükségesnek megemlíteni, hogy a magyar innovációs szféra hét szűk esztendő után van, és nincs tartaléka.

A Magyar Innovációs Szövetséget nem érte meglepetés

A konvergenciaprogram kutatás-fejlesztésre és innovációs területre vonatkozó részéhez a MISZ véleményét közvetlenül nem kérték ki – közölték a hvg.hu-val, de egyes elemeiről külön-külön egyeztettek a MISZ és a kormány képviselői.

A terv "K+F-et érintő fejezetei nem okoztak sem pozitív, sem negatív meglepetést. Természetesen a szövetség nem minden elemmel ért egyet” – írták, így például korábban kifogásolták, hogy miközben kormányzati részről az innováció fontosságát hangsúlyozták a nemzet felemelkedésének szempontjából, a gyakorlati lépések nem igazolták ezt. „Ugyanakkor a Nemzeti Innovációs Stratégia kialakítása, melyhez szakvéleményünkkel hozzájárulunk, valamint a Horizont 2020 program hangsúlya és a K+F ráfordításokra kitűzött 1,8 százalék üdvözlendő.” Azt azonban, hogy ezt a kormány milyen összegekből és hogyan tervezi összeszedni, nem tudták a hvg.hu-nak megmondani.

A MISZ tavaly még nyílt levélben tiltakozott amiatt, hogy a vállalatok a továbbiakban innovációs járulékukból nem írhatják le a saját innovációs tevékenységük, illetve a nonprofit vagy költségvetési kutatóhelyeknél megrendelt K+F beruházások költségét. Ez szerintük szemben áll a KTIA egyik fő céljával, azzal, hogy ösztönözze a vállalatokat arra, hogy saját K+F tevékenységet végezzenek, illetve ilyen megrendeléseket adjanak kutató szervezeteknek.

Forrás: hvg.hu

2008. december elején hirdette meg az Európai Bizottság, hogy 2009. a kreativitás és az innováció éve legyen. Szlogenje: „Álmodj, alkoss, újíts!”. A jelmondat az újszerű gondolkodást kívánja serkenteni az élet különböző területein, melyre a mai globalizálódó világban mindenkinek szüksége van. Az egyén innovációs képessége, és kreatív gondolkodása nagyban előremozdíthatja Európát gazdasági és társadalmi szempontból is.

A kreativitás és az innováció éve apropóján a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft., innovációs díjat alapított a Nemzeti Innovációs Hivatal támogatásával, a dél-dunántúli régió szereplői számára. A díj megalapításának célja a régió gazdasági és innovációs helyzetét javító, előrelendítő kis és középvállalkozások elismerése, ez irányú tevékenységük motiválása. Vállalkozások figyelmének felkeltése, folyamatos innováció fontosságának prezentálása, régió aktivitásának fellendítése. A díjra a brüsszeli és a regionális célokban megfogalmazott területeken működő magánszemélyek - egyéni vállalkozók -, kis- és közép-, valamint nagyvállalatok pályázhattak 6 + 1 kategóriában:

• Magán-, mikro- és kisvállalkozás
• Közép- és nagyvállalkozás
• Agrár- és élelmiszeripari vállalkozás
• Egészségipari vállalkozás
• Kamarai díj
• Innovatív-ifjúság díj
• + Életműdíj

A zsűri, melyet idén is kilenc ágazati szakember alkotott, minden kategóriában egy-egy pályaművet jelölt a Díjra. Döntésüket a pályaművek eredetisége, újszerűsége és innováció tartalma határozta meg, de emellett értékelték a pályázó által elért műszaki és gazdasági előnyöket is (pl.: a fejlesztést eredményeképp jelentkező árbevétel növekmény, nemzetközi piaci jelenlét stb.). Hangsúlyos értékelési szempont volt továbbá a pályázók együttműködési készsége, a regionalitás elvének érvényesülése a partneri kapcsolatok kialakításában valamint a fejlesztés társadalmi hasznossága.

Az innovációs díj, mely idén immáron harmadik alkalommal kerül kiosztásra egy egyedi tervezésű iparművészeti üvegalkotás és díszpecséttel ellátott oklevél. Pénzjutalomban - 250 ezer forint - kizárólag az Innovatív - ifjúsági díj nyertese részesül.
A díj bíráló bizottsága a 2011-es évben:

• magán-, mikro- és kisvállalkozás kategóriában díjazott lett a HC Linear Műszaki Fejlesztő Kft. (Pécs), Különdíjban részesült a MarkCon Kommunikációs Kft.(Pécs).
• közép- és nagyvállalkozás kategóriában díjazott a Fabrostone Kft. (Paks), Különdíjban részesült a DC Gépszer Kft. (Paks).
• agrár és élelmiszeripari vállalkozás kategóriában első helyezett a TegaVill Kft. (Komló),Különdíjban részesült a szekszárdi telephellyel rendelkező Enviroinvest Környezetvédelmi és Biotechnológiai Zrt.
• egészségipari vállalkozás kategóriában a díjazott a Soft Flow Hungary Kutató Fejlesztő Kft.-nek (Pécs)
• innovatív-ifjúság kategóriában a díjban részesült Dr. Csanaky Katalinnak (Pécs) továbbá különdíjat kap Köpenczei Gergő és Énekes Péter (Szekszárd).
• kamarai díj kategóriában első helyezett a Büttner és Társai Szerszámelemgyártó és Kereskedelmi Kft.-nek (Nagyatád)
• Életmű díjat kapott Dr. Katona Tamás János.

A díjak átadására mint minden évben ezúttal is november 3-án, a Magyar Tudomány Napján kerül sor. Mivel a díjátadás megyei rotációban történik, 2011. november 3-án a díjátadó ünnepségének helyszíne Szekszárd városa. (A díjat elsőként 2009. november 3-án adták át a kaposvári Városháza dísztermében, majd 2010. november 3-án a pécsi Városháza dísztermében).

Gratulálunk a díjazottaknak!
 

Az EU 2020 stratégiával és az “Innovációs Unió” zászlóshajó kezdeményezéssel összhangban, a konferencia célja, hogy fórumként szolgáljon annak megvitatására, hogy a nemzetközi együttműködések, különösen az EUREKA hogyan járul hozzá az európai kis-és középvállalkozások versenyképességének növeléséhez és a régiók fenntartható fejlődéséhez.

A magyar EUREKA elnökség nyitókonferenciája
Helyszín: Duna Palota, 1051 Budapest Zrínyi utca 5.

A konferencia kiemelt tématerületei a következők:

• Intelligens növekedési stratégiák az Európai Kutatási Térségben;
• Hatékony eszközök az európai kis-és középvállalkozások K+F+I tevékenységének ösztönzésére;
• A nemzetközi K+F együttműködések szerepe a regionális versenyképesség fokozásában.

Az európai kutatás-fejlesztési és innovációs politika magas szintű képviselőinek és meghatározó szervezeteinek aktív részvételére számítunk. A konferencia eredményei és ajánlásai meggyőződésünk szerint hozzájárulhatnak az EUREKA program jövőjének alakításához valamint erősíthetik az EUREKA szerepét az Európai Kutatási Térség megvalósításában.

Egyúttal szeretnénk meghívni a konferenciát megelőző este, július 7-én a Duna Palotában szervezett kulturális programra (http://dunapalota.hu/) és az azt követő Gála Vacsorára, a Gerbeaud étterembe (http://www.gerbeaud.hu/catering).

Program:

9:30 - 10:00 Registration

10:00 - 10:10 Welcome address
Zoltán Cséfalvay, Minister of State for National Economy

10:10 - 10:35 Smart growth strategies in the European Research Area
Robert-Jan Smits, Director-General for Research and Innovation, European Commission

10:35 - 11:35 How to support effectively R&D activities of European SME-s
Role of EUREKA - Round-table discussion

11:35 - 11:45 Coffee break

11:45 - 12:00 Regional cooperation patterns in EUREKA
Luuk Borg, Head of the EUREKA Secretariat

12:00 - 13:00 Role of international R&D programmes in boosting competitiveness at regional level
round-table discussion

13:00 - 13:20 Closing remarks
EUREKA HLG chairman

13:20 - 15:00 Networking lunch

Regisztráció

Forrás: NIH

Újabb pályázati kiírásokkal gazdagodott a Tudomány-Innováció Program. Az újonnan megjelent felhívások kutatás-fejlesztést és technológiai innovációt támogatnak.

A GOP-2011-1.1.1 kódszámú „Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása” című pályázati kiírás célja olyan kutatás-fejlesztési tevékenységek támogatása, amelyek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó új, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák, illetve ezek prototípusainak kifejlesztését eredményezik. A konstrukció keretében 45 milliárd forint áll rendelkezésre 2011 és 2013 között. A pályázatok benyújtása 2011. augusztus 1-től 2011. december 31-ig lehetséges.

Akkreditált innovációs klaszterek közös technológiai innovációjának támogatására jelent meg pályázat GOP-2011-1.2.1 kódszámmal. A felhívás célja az együttműködő innovatív vállalkozások közös, a klaszter érdekét is szolgáló technológiai innovációs projektjeinek (termékfejlesztés és piacra vitel) segítése, a műszaki fejlesztés hátterének biztosítása az adott klaszter több tagja által tulajdonolt projekttársaságok támogatása révén. A konstrukció kerete 2011 és 2013 között 15 milliárd forint. Projektötletek benyújtására 2011. július 15-től 2011. december 31-ig van lehetőség.

Forrás: NFÜ
 

Az EU-n belül és nemzetközi szinten egyaránt fokozni kellene a kutatási együttműködést és a kutatási eredmények megfelelőbb felhasználását, az oktatási rendszereket hozzá kellene igazítani a vállalati innovációs igényekhez, és jobban kellene ösztönözni az innovatív kkv-kat – csak néhány azon ajánlások közül, melyeket az Európai Bizottság csütörtökön közzétett jelentése tartalmaz.

Európának több és „intelligensebb” beruházásra van szüksége mind a köz-, mind pedig a magánfinanszírozásból folytatott kutatás és fejlesztés terén – ezzel nem csak a növekedésnek adhatna ugyanis lendületet, de válság idején ellensúlyozni tudná a ciklikus hatásokat is. Arról nem is beszélve, hogy ha az Unió komolyan gondolja az EU2020-as stratégiában lefektetett – növekedéssel kapcsolatos – célkitűzéseit, akkor számos területen fokoznia kell innovációs teljesítményét – egyebek között ezt állapította meg friss innovációs jelentésében a Bizottság.

A testület éppen ezért úgy gondolja, hogy Európának fel kell gyorsítania a kutatási és az innovációs beruházásokat, ugyanis meglehetősen lassan teljesülnek azok a célkitűzések, melyek értelmében a GDP 3 százalékát kellene kutatási-fejlesztési beruházásokra fordítani (2009-ben ez az arány 2,01 százalék volt). Ennél is nagy probléma azonban, hogy a lemaradás éppen a legfontosabb versenytársakkal szemben nő. A Bizottság felhívta a figyelmet arra is, hogy a kutatási és innovációs beruházásaikat növelő országoknak jobbak a kilátásaik a válságból való kilábalásra. 2009-ben tizenhét, 2010-ben pedig tizenhat tagállam volt képes arra, hogy fenntartsa vagy növelje a K+F-re fordított költségvetési összeget.

Fontos szempont még a Bizottság szerint, hogy az innovációs tevékenységek és a beruházások „intelligensebbek” legyenek. A testület példája szerint azok számítanak igazán sikeresnek, akik olyan stratégiát valósítottak meg, amely a kínálati oldallal kapcsolatos szakpolitikákra (például a felsőoktatás számára közpénzből nyújtott támogatásokra, az üzleti vállalkozások K+F tevékenységére, a kockázati tőkére és a tudományos és technológiai infrastruktúrákra) és a keresleti oldalra vonatkozó szakpolitikákra (így az innovatív termékekre irányuló közbeszerzésekre, a teljesítményalapú szabványosításra és a versenyt elősegítő termékpiaci szabályozásokra) egyaránt kiterjed.

Növelni kellene a magasan képzett személyek számát is, ezzel egyidejűleg pedig figyelembe kellene venni az üzleti szektor igényeit. Míg ugyanis az Egyesült Államokban a kutatók 80 százaléka dolgozik az üzleti szférában, addig az EU-ban ez az arány mindössze 46 százalék. A Bizottság fontosnak nevezte még emellett a kutatások integrálását és nemzetközivé tételét, valamint a megfelelő keretfeltételek létrehozását. További intézkedésekre van szükség a szellemi tulajdon védelmének és kezelésének költséghatékonyabbá tétele érdekében. A testület szerint ebben sokat segíthet az uniós szabadalom, amelyről jelenleg is folynak a tárgyalások.

Az EU-nak mindezeken túl több innovatív és gyorsan fejlődő kkv-ra van szüksége. Az Uniónak fel kell zárkóznia az Egyesült Államokhoz a csúcstechnológiai és a közepes technológiai színvonalú iparágak kutatásintenzitása terén. Más szóval strukturális változásra van szükség mind az egyes ágazatokon belül, mind pedig az ágazatok között.

Néhány európai országnak – például Ausztriának és Dániának – már sikerült strukturális átalakítás révén tudásintenzívebbé tenni gazdaságát. Ezen országok jó része a gazdasági válságból is könnyebben lábalt ki, ebben pedig fontos szerepet játszottak azok az innovatív és gyorsan fejlődő kkv-k, amelyek nem csak a közszférabeli kutatás eredményeire építhettek, de kihasználhatták azokat az előnyöket is, melyek az új tudás piacképessé tételét elősegítő keretfeltételekből származtak.

Forrás: BruxInfo

Klaszterpolitikai és kutatási infrastruktúra-fejlesztési ajánlások elfogadásával ért véget az európai innovatív régiók hete (WIRE 2011) Debrecenben. A mintegy 450 résztvevő egyik legfőbb üzenete az, hogy Európának végre komolyan kell vennie a piacképes kutatás-fejlesztést és innovációt (K+F+I), s ezentúl a strukturális alapok legalább 30 százalékát kellene fordítani ilyen célokra.

Az Európai Bizottság, az észak-alföldi INNOVA Regionális Innovációs és Fejlesztési Ügynökség, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia partnerségében lezajlott rendezvényre Európa valamennyi országából, valamint Kínából és az Egyesült Államokból küldték el képviselőiket a régiók és a klaszterek. A háromnapos
nemzetközi konferencia és a régiók innovációs eredményeit bemutató kiállítás fő célja azt volt, hogy forradalmasítsa a régiók és klaszterek kapcsolatait - tájékoztatta a Világgazdaságot Grasselli Norbert, a házigazda INNOVA ügyvezető igazgatója.

A legnagyobb eredménynek azt tartja, hogy a zárónapon megszületett a debreceni nyilatkozat arról, hogy miként javítható Európa versenyképessége az integrált kutatási és innovációs politika révén, a klaszterek és kutatási infrastruktúrák együttműködésével. Ami a nyilatkozat konkrét megállapításait illeti, elfogadói fontosnak tartják az olyan innovatív ötletek felkarolását Európában, amelyek révén a létrejövő termékek és szolgáltatások az EU2020 stratégia szellemében hozzájárulnak a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. Ugyancsak fontosnak minősítik a különböző szintű politikák közötti összhang megteremtését, s a harmonizált kutatási infrastruktúra-fejlesztést.

Forrás: Világgazdaság

Cséfalvay Zoltán államtitkár, aki a magyar EU-elnökség nevében, a Versenyképességi Tanács soros elnökeként szólalt fel a tanácskozáson, rávilágított: Európa elpocsékolta az elmúlt évtizedet versenyképessége megerősítésében. A válság megmutatta, hogy a probléma nagy, nemcsak fiskális stabilitást kell létrehozni, hanem növekedést kell elérni és feltétlenül javítani szükséges a versenyképességet. A K+F+I képlet elemei között megfelelő egyensúlyt kell kialakítani, és sokkal nagyobb hangsúlyt kell kapnia az iparnak. Szerinte Európa nagy versenyelőnye az egységes piac. Minél nagyobb ez a piac, annál ösztönzőbb az innovációra és versenyképességre.

Az adózás előtti eredményt a kísérleti fejlesztés költségeinek aktiválása esetén is csökkenteni lehet az adóévben felmerült közvetlen költségek összegével - hívja fel a figyelmet az adóhatóság.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett tájékoztató ismerteti: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (Tao.) szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az adózó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége a felmerülés adóévében vagy – az adózó választása szerint, ha a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) állományba veszi – legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig az értékcsökkenés elszámolásának  adóévében.
   
Ez a rendelkezés tehát kétszeres kedvezményt fogalmaz meg, mivel az adózás előtti eredmény terhére elszámolt költség, ráfordítás mellett a társasági adóalap terhére is megengedi a közvetlen költség vagy az értékcsökkenési leírás elszámolását.
   
A kedvezményes szabály ugyanis választási lehetőséget biztosít, amely szerint az adózó vagy a felmerülés adóévében mérsékli az adóalapját az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, a kísérleti fejlesztés közvetlen költségével, függetlenül attól, hogy az említett költségeket az adóévben kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) aktiválja-e vagy sem, vagy a kísérleti fejlesztés aktivált értéke (szellemi termék) után elszámolt értékcsökkenést évekre elosztva érvényesíti az adóalapnál (ha nem az előző mellett dönt).
   
Az adózó így - választása szerint - a kísérleti fejlesztés költségeinek aktiválása esetén is csökkentheti az adózás előtti eredményét az adóévben felmerült közvetlen költségek összegével - mutat rá az adóhatóság.