2008. december elején hirdette meg az Európai Bizottság, hogy 2009. a kreativitás és az innováció éve legyen. Szlogenje: „Álmodj, alkoss, újíts!”. A jelmondat az újszerű gondolkodást kívánja serkenteni az élet különböző területein, melyre a mai globalizálódó világban mindenkinek szüksége van. Az egyén innovációs képessége, és kreatív gondolkodása nagyban előremozdíthatja Európát gazdasági és társadalmi szempontból is.

A kreativitás és az innováció éve apropóján a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft., innovációs díjat alapított a Nemzeti Innovációs Hivatal támogatásával, a dél-dunántúli régió szereplői számára. A díj megalapításának célja a régió gazdasági és innovációs helyzetét javító, előrelendítő kis és középvállalkozások elismerése, ez irányú tevékenységük motiválása. Vállalkozások figyelmének felkeltése, folyamatos innováció fontosságának prezentálása, régió aktivitásának fellendítése. A díjra a brüsszeli és a regionális célokban megfogalmazott területeken működő magánszemélyek - egyéni vállalkozók -, kis- és közép-, valamint nagyvállalatok pályázhattak 6 + 1 kategóriában:

• Magán-, mikro- és kisvállalkozás
• Közép- és nagyvállalkozás
• Agrár- és élelmiszeripari vállalkozás
• Egészségipari vállalkozás
• Kamarai díj
• Innovatív-ifjúság díj
• + Életműdíj

A zsűri, melyet idén is kilenc ágazati szakember alkotott, minden kategóriában egy-egy pályaművet jelölt a Díjra. Döntésüket a pályaművek eredetisége, újszerűsége és innováció tartalma határozta meg, de emellett értékelték a pályázó által elért műszaki és gazdasági előnyöket is (pl.: a fejlesztést eredményeképp jelentkező árbevétel növekmény, nemzetközi piaci jelenlét stb.). Hangsúlyos értékelési szempont volt továbbá a pályázók együttműködési készsége, a regionalitás elvének érvényesülése a partneri kapcsolatok kialakításában valamint a fejlesztés társadalmi hasznossága.

Az innovációs díj, mely idén immáron harmadik alkalommal kerül kiosztásra egy egyedi tervezésű iparművészeti üvegalkotás és díszpecséttel ellátott oklevél. Pénzjutalomban - 250 ezer forint - kizárólag az Innovatív - ifjúsági díj nyertese részesül.
A díj bíráló bizottsága a 2011-es évben:

• magán-, mikro- és kisvállalkozás kategóriában díjazott lett a HC Linear Műszaki Fejlesztő Kft. (Pécs), Különdíjban részesült a MarkCon Kommunikációs Kft.(Pécs).
• közép- és nagyvállalkozás kategóriában díjazott a Fabrostone Kft. (Paks), Különdíjban részesült a DC Gépszer Kft. (Paks).
• agrár és élelmiszeripari vállalkozás kategóriában első helyezett a TegaVill Kft. (Komló),Különdíjban részesült a szekszárdi telephellyel rendelkező Enviroinvest Környezetvédelmi és Biotechnológiai Zrt.
• egészségipari vállalkozás kategóriában a díjazott a Soft Flow Hungary Kutató Fejlesztő Kft.-nek (Pécs)
• innovatív-ifjúság kategóriában a díjban részesült Dr. Csanaky Katalinnak (Pécs) továbbá különdíjat kap Köpenczei Gergő és Énekes Péter (Szekszárd).
• kamarai díj kategóriában első helyezett a Büttner és Társai Szerszámelemgyártó és Kereskedelmi Kft.-nek (Nagyatád)
• Életmű díjat kapott Dr. Katona Tamás János.

A díjak átadására mint minden évben ezúttal is november 3-án, a Magyar Tudomány Napján kerül sor. Mivel a díjátadás megyei rotációban történik, 2011. november 3-án a díjátadó ünnepségének helyszíne Szekszárd városa. (A díjat elsőként 2009. november 3-án adták át a kaposvári Városháza dísztermében, majd 2010. november 3-án a pécsi Városháza dísztermében).

Gratulálunk a díjazottaknak!
 

Az EU 2020 stratégiával és az “Innovációs Unió” zászlóshajó kezdeményezéssel összhangban, a konferencia célja, hogy fórumként szolgáljon annak megvitatására, hogy a nemzetközi együttműködések, különösen az EUREKA hogyan járul hozzá az európai kis-és középvállalkozások versenyképességének növeléséhez és a régiók fenntartható fejlődéséhez.

A magyar EUREKA elnökség nyitókonferenciája
Helyszín: Duna Palota, 1051 Budapest Zrínyi utca 5.

A konferencia kiemelt tématerületei a következők:

• Intelligens növekedési stratégiák az Európai Kutatási Térségben;
• Hatékony eszközök az európai kis-és középvállalkozások K+F+I tevékenységének ösztönzésére;
• A nemzetközi K+F együttműködések szerepe a regionális versenyképesség fokozásában.

Az európai kutatás-fejlesztési és innovációs politika magas szintű képviselőinek és meghatározó szervezeteinek aktív részvételére számítunk. A konferencia eredményei és ajánlásai meggyőződésünk szerint hozzájárulhatnak az EUREKA program jövőjének alakításához valamint erősíthetik az EUREKA szerepét az Európai Kutatási Térség megvalósításában.

Egyúttal szeretnénk meghívni a konferenciát megelőző este, július 7-én a Duna Palotában szervezett kulturális programra (http://dunapalota.hu/) és az azt követő Gála Vacsorára, a Gerbeaud étterembe (http://www.gerbeaud.hu/catering).

Program:

9:30 - 10:00 Registration

10:00 - 10:10 Welcome address
Zoltán Cséfalvay, Minister of State for National Economy

10:10 - 10:35 Smart growth strategies in the European Research Area
Robert-Jan Smits, Director-General for Research and Innovation, European Commission

10:35 - 11:35 How to support effectively R&D activities of European SME-s
Role of EUREKA - Round-table discussion

11:35 - 11:45 Coffee break

11:45 - 12:00 Regional cooperation patterns in EUREKA
Luuk Borg, Head of the EUREKA Secretariat

12:00 - 13:00 Role of international R&D programmes in boosting competitiveness at regional level
round-table discussion

13:00 - 13:20 Closing remarks
EUREKA HLG chairman

13:20 - 15:00 Networking lunch

Regisztráció

Forrás: NIH

Újabb pályázati kiírásokkal gazdagodott a Tudomány-Innováció Program. Az újonnan megjelent felhívások kutatás-fejlesztést és technológiai innovációt támogatnak.

A GOP-2011-1.1.1 kódszámú „Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása” című pályázati kiírás célja olyan kutatás-fejlesztési tevékenységek támogatása, amelyek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó új, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák, illetve ezek prototípusainak kifejlesztését eredményezik. A konstrukció keretében 45 milliárd forint áll rendelkezésre 2011 és 2013 között. A pályázatok benyújtása 2011. augusztus 1-től 2011. december 31-ig lehetséges.

Akkreditált innovációs klaszterek közös technológiai innovációjának támogatására jelent meg pályázat GOP-2011-1.2.1 kódszámmal. A felhívás célja az együttműködő innovatív vállalkozások közös, a klaszter érdekét is szolgáló technológiai innovációs projektjeinek (termékfejlesztés és piacra vitel) segítése, a műszaki fejlesztés hátterének biztosítása az adott klaszter több tagja által tulajdonolt projekttársaságok támogatása révén. A konstrukció kerete 2011 és 2013 között 15 milliárd forint. Projektötletek benyújtására 2011. július 15-től 2011. december 31-ig van lehetőség.

Forrás: NFÜ
 

Az EU-n belül és nemzetközi szinten egyaránt fokozni kellene a kutatási együttműködést és a kutatási eredmények megfelelőbb felhasználását, az oktatási rendszereket hozzá kellene igazítani a vállalati innovációs igényekhez, és jobban kellene ösztönözni az innovatív kkv-kat – csak néhány azon ajánlások közül, melyeket az Európai Bizottság csütörtökön közzétett jelentése tartalmaz.

Európának több és „intelligensebb” beruházásra van szüksége mind a köz-, mind pedig a magánfinanszírozásból folytatott kutatás és fejlesztés terén – ezzel nem csak a növekedésnek adhatna ugyanis lendületet, de válság idején ellensúlyozni tudná a ciklikus hatásokat is. Arról nem is beszélve, hogy ha az Unió komolyan gondolja az EU2020-as stratégiában lefektetett – növekedéssel kapcsolatos – célkitűzéseit, akkor számos területen fokoznia kell innovációs teljesítményét – egyebek között ezt állapította meg friss innovációs jelentésében a Bizottság.

A testület éppen ezért úgy gondolja, hogy Európának fel kell gyorsítania a kutatási és az innovációs beruházásokat, ugyanis meglehetősen lassan teljesülnek azok a célkitűzések, melyek értelmében a GDP 3 százalékát kellene kutatási-fejlesztési beruházásokra fordítani (2009-ben ez az arány 2,01 százalék volt). Ennél is nagy probléma azonban, hogy a lemaradás éppen a legfontosabb versenytársakkal szemben nő. A Bizottság felhívta a figyelmet arra is, hogy a kutatási és innovációs beruházásaikat növelő országoknak jobbak a kilátásaik a válságból való kilábalásra. 2009-ben tizenhét, 2010-ben pedig tizenhat tagállam volt képes arra, hogy fenntartsa vagy növelje a K+F-re fordított költségvetési összeget.

Fontos szempont még a Bizottság szerint, hogy az innovációs tevékenységek és a beruházások „intelligensebbek” legyenek. A testület példája szerint azok számítanak igazán sikeresnek, akik olyan stratégiát valósítottak meg, amely a kínálati oldallal kapcsolatos szakpolitikákra (például a felsőoktatás számára közpénzből nyújtott támogatásokra, az üzleti vállalkozások K+F tevékenységére, a kockázati tőkére és a tudományos és technológiai infrastruktúrákra) és a keresleti oldalra vonatkozó szakpolitikákra (így az innovatív termékekre irányuló közbeszerzésekre, a teljesítményalapú szabványosításra és a versenyt elősegítő termékpiaci szabályozásokra) egyaránt kiterjed.

Növelni kellene a magasan képzett személyek számát is, ezzel egyidejűleg pedig figyelembe kellene venni az üzleti szektor igényeit. Míg ugyanis az Egyesült Államokban a kutatók 80 százaléka dolgozik az üzleti szférában, addig az EU-ban ez az arány mindössze 46 százalék. A Bizottság fontosnak nevezte még emellett a kutatások integrálását és nemzetközivé tételét, valamint a megfelelő keretfeltételek létrehozását. További intézkedésekre van szükség a szellemi tulajdon védelmének és kezelésének költséghatékonyabbá tétele érdekében. A testület szerint ebben sokat segíthet az uniós szabadalom, amelyről jelenleg is folynak a tárgyalások.

Az EU-nak mindezeken túl több innovatív és gyorsan fejlődő kkv-ra van szüksége. Az Uniónak fel kell zárkóznia az Egyesült Államokhoz a csúcstechnológiai és a közepes technológiai színvonalú iparágak kutatásintenzitása terén. Más szóval strukturális változásra van szükség mind az egyes ágazatokon belül, mind pedig az ágazatok között.

Néhány európai országnak – például Ausztriának és Dániának – már sikerült strukturális átalakítás révén tudásintenzívebbé tenni gazdaságát. Ezen országok jó része a gazdasági válságból is könnyebben lábalt ki, ebben pedig fontos szerepet játszottak azok az innovatív és gyorsan fejlődő kkv-k, amelyek nem csak a közszférabeli kutatás eredményeire építhettek, de kihasználhatták azokat az előnyöket is, melyek az új tudás piacképessé tételét elősegítő keretfeltételekből származtak.

Forrás: BruxInfo

Klaszterpolitikai és kutatási infrastruktúra-fejlesztési ajánlások elfogadásával ért véget az európai innovatív régiók hete (WIRE 2011) Debrecenben. A mintegy 450 résztvevő egyik legfőbb üzenete az, hogy Európának végre komolyan kell vennie a piacképes kutatás-fejlesztést és innovációt (K+F+I), s ezentúl a strukturális alapok legalább 30 százalékát kellene fordítani ilyen célokra.

Az Európai Bizottság, az észak-alföldi INNOVA Regionális Innovációs és Fejlesztési Ügynökség, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia partnerségében lezajlott rendezvényre Európa valamennyi országából, valamint Kínából és az Egyesült Államokból küldték el képviselőiket a régiók és a klaszterek. A háromnapos
nemzetközi konferencia és a régiók innovációs eredményeit bemutató kiállítás fő célja azt volt, hogy forradalmasítsa a régiók és klaszterek kapcsolatait - tájékoztatta a Világgazdaságot Grasselli Norbert, a házigazda INNOVA ügyvezető igazgatója.

A legnagyobb eredménynek azt tartja, hogy a zárónapon megszületett a debreceni nyilatkozat arról, hogy miként javítható Európa versenyképessége az integrált kutatási és innovációs politika révén, a klaszterek és kutatási infrastruktúrák együttműködésével. Ami a nyilatkozat konkrét megállapításait illeti, elfogadói fontosnak tartják az olyan innovatív ötletek felkarolását Európában, amelyek révén a létrejövő termékek és szolgáltatások az EU2020 stratégia szellemében hozzájárulnak a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. Ugyancsak fontosnak minősítik a különböző szintű politikák közötti összhang megteremtését, s a harmonizált kutatási infrastruktúra-fejlesztést.

Forrás: Világgazdaság

Cséfalvay Zoltán államtitkár, aki a magyar EU-elnökség nevében, a Versenyképességi Tanács soros elnökeként szólalt fel a tanácskozáson, rávilágított: Európa elpocsékolta az elmúlt évtizedet versenyképessége megerősítésében. A válság megmutatta, hogy a probléma nagy, nemcsak fiskális stabilitást kell létrehozni, hanem növekedést kell elérni és feltétlenül javítani szükséges a versenyképességet. A K+F+I képlet elemei között megfelelő egyensúlyt kell kialakítani, és sokkal nagyobb hangsúlyt kell kapnia az iparnak. Szerinte Európa nagy versenyelőnye az egységes piac. Minél nagyobb ez a piac, annál ösztönzőbb az innovációra és versenyképességre.

Az adózás előtti eredményt a kísérleti fejlesztés költségeinek aktiválása esetén is csökkenteni lehet az adóévben felmerült közvetlen költségek összegével - hívja fel a figyelmet az adóhatóság.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett tájékoztató ismerteti: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (Tao.) szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az adózó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége a felmerülés adóévében vagy – az adózó választása szerint, ha a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) állományba veszi – legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig az értékcsökkenés elszámolásának  adóévében.
   
Ez a rendelkezés tehát kétszeres kedvezményt fogalmaz meg, mivel az adózás előtti eredmény terhére elszámolt költség, ráfordítás mellett a társasági adóalap terhére is megengedi a közvetlen költség vagy az értékcsökkenési leírás elszámolását.
   
A kedvezményes szabály ugyanis választási lehetőséget biztosít, amely szerint az adózó vagy a felmerülés adóévében mérsékli az adóalapját az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, a kísérleti fejlesztés közvetlen költségével, függetlenül attól, hogy az említett költségeket az adóévben kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) aktiválja-e vagy sem, vagy a kísérleti fejlesztés aktivált értéke (szellemi termék) után elszámolt értékcsökkenést évekre elosztva érvényesíti az adóalapnál (ha nem az előző mellett dönt).
   
Az adózó így - választása szerint - a kísérleti fejlesztés költségeinek aktiválása esetén is csökkentheti az adózás előtti eredményét az adóévben felmerült közvetlen költségek összegével - mutat rá az adóhatóság.